A Nyír, később Palota nevű falu dombhátra épült a Szilas-patak mentén. Legrégebbi építészeti emlék az 1200-as évek körül épült templomának romjai, amelyek az 1735-ben felépített Kossuth utcai római katolikus műemléktemplom alapjainak részét képezik. Mellette egy 14-17. század között működő temetőt is sikerült feltárni. A falu első ismert birtokosa Lóránd ispán, 1347-ben választott budai bíró, kinek családja a 15. századig birtokolja Palotát, 1638-ban az Újfalusyaké lesz a falu. A törökök kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc alatt a település többször elnéptelenedett, de mindig újra benépesült. 1749-től a galánthai Fekete család tulajdona lesz a terület, majd elszegényedésük után, a 19. század elejétől a Károlyi családé.

Számos más fővároskörnyéki település mellett 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez Rákospalota megyei várost és Pestújhely nagyközséget, melyekből a kerület létrejött, ugyanakkor az addig Rákospalotához tartozott Istvántelek az Újpestből alakult IV. kerület része lett.

1969 és 1978 között felépült Újpalota, a főváros egyik legnagyobb lakótelepe.

A Széchenyi tér

Az Újpest felől a vasúti felüljárón keresztül a XV. kerületbe érkező, ha továbbhaladásra nem a forgalmas Illyés Gyula  – nemrégen még Szőcs Áron – utcát választja, hanem a Hubay Jenő téren a Polgármesteri Hivatal épületének bal oldalán, a Bácska utcán megy tovább, hamarosan eljuthat a különleges szépségű Széchenyi térre.

A tér meghatározó eleme a tér közepén magasodó Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom. A templomkert körül szépen gondozott park található, benne a néhány évvel ezelőtt létrehozott emléksétánnyal, ahol egy-egy emléktábla a kerület jelentős alakjait mutatja be. A templom délnyugati oldalán áll a Batthyány örökmécses, az északkeleti oldalán, az Epres sor mentén pedig a 2012?-ben felavatott ’56-os emlékmű. A tér nyugati sarkán, a Bácska utca és a Jókai utca kereszteződésében található a XV. kerületi Rendőrkapitányságnak, a II. világháború utáni modern építészetet képviselő épülete.

A Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya templom

Épült: 1896-1900. A teljes befejezés 1909.

Története:

Peitler Antal József váci megyéspüspök döntése nyomán, 1884-ben függetlenedve a fóti egyházközségtől, Rákospalotán önálló lelkészség alakul. A lelkészség élére Beller Imre lelkész kerül.

A templomépítő Bizottság 1889-ben alakul meg. Beller Imre létrehozza a Beller-alapítványt, melynek célja az új templom építésének anyagi forrásait megteremteni.

A templomépítés előkészületi munkái még folynak, amikor 1895-ben Beller Imre meghal és a plébánia vezetését, valamint ezzel együtt a templom építésének szervezési munkáit Chobot Ferenc veszi át, aki 1896 decemberében megteszi az első kapavágást az akkor még Liba térnek nevezett területen.

A templom terveit Ásványi Balassa Ernő a MÁV főmérnöke készíti.

A oltárt 1900. június 29-én szentelik fel, a templom teljesen 1909-ben épül fel.

A templom neoromán stílusú, klasszikus bazilika elrendezéssel épület fel. Középen a magasabb főhajó, két oldal az alacsonyabb mellékhajókkal. A templom tornya 70 m magasra emelkedik.

A Régi Fóti úti templomok

A Rákospalotai Evangélikus Nagytemplom

Épült: 1936-1941. Felszentelve 1941. december 21-én. Tervezte: László György és Szalkay Jenő.

Négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos épület (a homlokzatiak jóval magasabbak a másik kettőnél), középen kupolával, dór oszlopos előcsarnokkal A modern vasbeton épületben a reneszánsz stílus jegyeit alkalmazta a tervező: központos elrendezés, kupolás középtér, a föléje helyezett áttört hengeres, külön kis kupolával ellátott “lámpás”, az antikizáló bejárati oszlopsor. A tornyokon is ismétlődik a kupolalezárás, vasbeton pilléreken. A homlokzatokat hosszú, keskeny ablakok tagolják. A vasbeton anyag követelte egyszerűség a templomot világos szerkezetűvé teszi. Arányaiban, felépítésében nagyszabású és ünnepélyes.

A belső teret a sok ablak előnyösen világítja meg. Az egy lépcsőfokkal emelt oltárteret szépen kidolgozott kovácsoltvas rács választja el a templomhajótól. Bak János oltárképe (1941) Jézus mennybemenetelét ábrázolja. A kis templomból hozott orgonát Váradi Miklós építette át. A keresztelőkút és szószék egyidős a templommal, utóbbit Luther-rózsa díszíti, alatta aranybetűs faragás hirdeti: Boldogok akik hallgatják Istennek igéjét és megtartják.

2012 és 2015 között a templom épületén jelentős felújítási munkákat végeztek. A kupola teljes külső felülete új horganylemez fedést kapott, megtörtént a kupola belső festése, valamint a kupola alatti ablaksor teljes cseréje. Jelenleg a templom alagsorában gyülekezetei terem kialakítása van folyamatban.

Az oldalfalak mentén 6 szekrényben a templom 50 éves jubileumára készült állandó helytörténeti kiállítás látható.

A Pestújhelyi Emlékfasor